Tegnap megint überelfoglalt voltam. Lisa remekül szolgáltatta a plusz munkát. :)
Reggel annak rendje szerint elmentünk az óvodába, majd amíg ő ott volt, én a Szilvivel matekoztam. Mikor érte mentem, az óvónéni vigyorogva fogadott, hogy ma volt az első alkalom, hogy nem sírt nála a Lisa. Mondom szuper.
Persze már régóta tudom, hogy nem jó előjel, ha az óvodában jól viselkedik. Mert akkor itthon tombolja ki magát. Leültettem ebédelni, majd megkértem, hogy az alátétet legyen szíves nem kirántani a tányér alól (ezt alapesetben nem csinálja). Aztán a sokadik kérés emmár kissé erőteljesebb volt. Mikor kimentem a konyhába, már senki nem volt a közelében, aki bármiben is meggátolhatta volna, így szépen le is rántotta a gyümölcslével teli poharat az asztalról.
A folytatást mindenkinek a saját fantáziájára bízom. Mikor Zehra hazajött neki sem engedtem, hogy Lisa ma Kindertojást kapjon. A vacsinál egyébként folytatta a műsort, ma pedig egészen negyed ötig aludt (mármint reggel). Mi meg csak kóválygunk Zehrával a lakásban, mert tök fáradtak vagyunk miatta. Remélem ma éjszaka azért egy kicsit többet alszik.

A mai napot egyébként itthon töltjük. Ha már így alakult, gondoltam, főzök valami ehetőt. A gyümölcslevesre esett a választásom. Az első kisebb problémába akkor ütköztem, mikor meg akartam nézni (vagy kérdezni), hogy van-e itthon szegfűszeg. Igenám, de őszintén, ki tudja, hogy van a szegfűszeg németül. Kértem Lisától papírt és színesceruzát, rajzoltam egyet, és megkérdeztem Zehrát, hogy mi ez. A rajzzal meg a  szótárból kiszedett szegfűszeg szavakkal együtt már meg tudta mondani, hogy milyen néven kell ezt a boltban keresni (tehát itthon nem volt). Egyébként Nelke, csak hogy ti is okosodjatok. :)

Ezután elmentem a boltba, és vettem még pár dolgot a leveshez. Sokadszorra is felismertem, hogy itt nem fogom megkapni azokat a dolgokat, mint otthon, így egy újfajta gyümölcslevest kell kikésérleteznem.
Végső soron így nézett ki: főztem almát, fahéjjal, szegfűszeggel, citrommal,  megvártam, míg felforr, majd hozzáöntöttem egy konzerv vegyes gyümölcsöt, málnaszörpöt, és kb. fél deci tejjel kevert vanília pudingport. Végülis egész finom lett (az itteni kajához képest, pedig ganz lecker :)), de igazi véleményt majd csak akkor tudok mondani, ha kihűlt.

Amit viccesnek találtam, hogy a boltban egy sima csomag vaníliapudig 5 - azaz öt - centbe került. Biztos, ami biztos alapon azért Oetkert vettem 55 centért.

Délután Zehra gofrit fog sütni Lisával. Már nagyon fenem rá a fogam. :)
Jah, ha már kaja. A tegnapi vacsi elég érdekes volt, hogy mást ne mondjak. Először azt hittem, hogy tejszínben főzött nudlit eszünk, de Zehra felvilágosított, hogy ebben nincs tejszín, ez sajt. Szóval sajtban főtt nudli volt, összefőzve párolt répával és brokkolival. A szaga nagyon brutális volt, az íze kevésbé, de a jóval nem igazán volt köszönőviszonyban. Mondtam is nekik, hogy nekem igazából az a fura, hogy a nudlit alapvetően édesen esszük, nem pedig ilyesmi formában.
De mindegy, most annyi levest főztem, hogy azon egy hétig tuti elvagyok. Ők meg úgysem esznek gyümölcsöt.