Sziasztok!

Öt óra hiján már két napja, hogy elindultam a Keletiből. (Nem jutottunk persze sokkal tovább, mint Keleti-külső, ahol a vonat jó magyar szokáshoz híven megállt pihenni egy picit.) Az utazás egész kellemesen telt, egy másodéves közlekes sráccal utaztam együtt, így volt közös témánk a beszélgetéshez. A tizenöt fokosra hűtött hálófülkében még aludni is tudtunk egy keveset, egészen hajnali kettőig, amikor a német rendőrök úgy döntöttek, hogy felverik az egész vonatot. Ezután - ha már úgyis fel kellett kelnünk - megvacsoráztunk (vagyis inkább éjjeliztünk), és felvettük a pulóvert, hogy túléljük a vonat szibériai időjárását.
Reggel héttől egyedül utaztam tovább. Még Mannheimig volt fent egy magyar a vonaton, akivel lehetett beszélgetni, de utána már eléggé szenvedtem. Ja, ő lett volna a harmadik lakótársunk, de az üres vonatot látva - a korára hivatkozva - közölte a kalauzzal, hogy ő ugyan nem fog felmászni a felső ágyra; így kapott egy külön fülkét. Ez nekünk is tök jó volt, mert legalább elfértünk.

A pályaudvarra érkezve kissé elbizonytalanodtam, mert senki nem várt. Mivel nem akartam nekiindulni a világnak felhívtam Zehrát, aki elmondta, hogy dugóba kerültek, így késnek 10 percet. Negyed óra várakozás után meg is érkeztek. Lisát elég könnyű volt kép alapján felismerni. Élőben is igazán tündéri baba :) Bár kezdetben ugyan nem akart barátkozni, de mire beültünk a kocsiba már feloldódott, és tudta mondani, hogy "Andi Ungarn".

Körülbelül fél-háromnegyed óra alatt alatt értünk Limbrugba. A ház, ahol lakunk valóban újépítésű. Egy éve laknak itt. Két szint van, alul a nappali, konyha, étkező, fürdő, előszoba; felül a háló, a gyerekszoba, az aupair szoba és még egy fürdő. A gyerekszoba az én szobám és a hálószoba között van. Végülis így legalább mindenki felébred, ha a Lisa sír éjszaka :D.

Tegnap tortettilit ebédeltünk sajttal és valami sonkára hasonlító dologgal. Vacsira "parasztkenyér" volt. Persze nem egészen úgy nézett ki, mint a ugyanez a sarki pékségben, de ha kellően sok dolgot pakoltam rá meg lehetett enni: sajt, szalámi, vaj, uborka, paradicsom.

Ma nem tudom mi lesz a kaja. Üzleti vacsorára megyünk az apuka munkatársához. Remélem nem lesz túl későn, mert már kezdek éhes lenni (ez valószínűleg amiatt van, hogy még nem reggeliztünk - 12:43).

Tegnap délután elkísértük az anyukát táncórára. Ő a tánctanár. Most épp a Vámpírok bálja zenéjére tanít be egy show táncot a csoportjának. Nem voltak csak négyen az edzésen. Lisa pedig meglepően nyugodtan tudott ücsörögni az óra alatt.

Este internetet próbáltunk varázsolni a gépemre. Az apuka (hm...fogalmam sincs hogy hívják...) - aki napi 12 órában ugyanezt csinálja - nagyon megszenvedett vele. De a végére már a magyar Windowst is megtanulta. 11-re már volt netem. Igaz, hogy a szobámban nem működik, de legalább van. Most itt ülök a lépcsőfordulóban a két emelett között.

Hogy valamit a "munkáról" is írjak: tegnap egy csomót játszottam Lisával. Az anyukája meg volt döbbenve, milyen jól kijövünk. Azt mondta, hogy az előző aupairhez öt napig hozzá sem szólt, nekem pedig már délután megfogta a kezem, amikor sétáltunk.

Ma az óvódában voltunk. Illetve egy "Kindergarten" nevű intézményben, amit nem igazán hasonlítanék össze az otthoni óvódával. Lisának még csak második napja volt ott és beteg is egy kicsit, így nem igazán érezte jól magát. Majdnem egész délelőtt ott ültünk mi is a teremben, de volt két másik anyuka is. A csoportban Lisa a legkisebb. Nekem a legfurább az volt, hogy a gyerekek otthonról viszik dobozban a reggelit, és azt eszik meg közösen.
És vannak kifejezetten unszimpatikus gyerekek is. Beláttam, hogy nagyon nagy szerencsém van, hogy nem rá kell vigyáznom :)
A másik, ami fura volt, hogy nincsenek baba vécék és baba mosdók. Megoldották az IKEÁ-ban kapható műanyag fellépővel. Végülis olcsóbb :) Egyébként mi is egy IKEA lakásban lakunk.

A nyelvtanulással egész jól állok. Kezdek úgy kommunikálni,  mint Lisa. Egy, maximum két szavas mondatokban mindent ki lehet fejezni :D A kedvenceim a "cici" vagy "cici machen" szavak, amik azt jelentik, hogy le szeretne ülni, csak nem éri fel a széket, szóval tegye fel valaki. (Szótári alakban: sitzen.) :D